Prága látnivalói
Hradzsin: Bármerre járunk a városban, tekintetünk nem tud elszakadni a magaslaton épült felséges Hradzsintól és a Szt. Vitus székesegyház égbeszökő tornyaitól. Nem is csoda, hiszen Prága és a prágai vár története elválaszthatatlan egymástól. Máig nem tisztázott kérdés, hogy mi jött létre előbb: a város vagy pedig a fejedelmi székhely. Kétségtelen, hogy a mai vár Bořivoj fejedelem nevéhez fűződik, aki a 9. században kezdte meg az építkezést. A Moldva fölötti erőd, kiváló fekvésének köszönhetően, hamarosan a legnagyobb cseh uralkodói család, a Přzemyslek központjává vált. Éppen ezért nem csoda, hogy már a 14. századra egy különálló városka alakult ki a Váralján. A Hradzsin többszöri átépítéseknek köszönheti mai arcát. A legnagyobb változások IV. Károly és Jagelló Ulászló idején mentek végbe. A 400 éves Habsburg uralom kezdetén a várban volt a király székhelye, ám a 30 éves Habsburg-ellenes háború után az uralkodó és udvartartása Bécsbe költözött és ettől fogva a prágai vár elveszítette jelentőségét.
Ma a köztársasági elnök székhelye.
A Mála Strana, azaz Kisoldal, Prága Budája. Az ember az ódon utcákon sétálva úgy érzi, mintha megállt volna az idő. A Kisoldalt 1257-ben alapították a vár alatti lankán, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a folyóra és az Óvárosra. Építészetileg egységes képét a 15-16. században előforduló pusztító tűzvészeknek „köszönheti”, ugyanis ekkor olyan súlyos pusztulást szenvedtek az épületek, hogy szinte a semmiből kellett életre kelteni az utcákat.
A városrész központja a Kisoldali tér, melyet a Szent Miklós templom barokk épülete ural. Az utcákon sétálva tegyük el a térképet nyugodtan, és hagyjuk, ahogy a középkori hangulat, a barokk épületek, a semmiből előbukkanó pihenőkertek elvarázsolnak.
Zsidóváros: az Óváros tértől északra a Moldva irányába található. Magvát két, már a XI. században létező település képezte. A Zsidóvároson belül az élet a zsinagógák körül zajlott. A fő zsinagóga a különös nevű Régiúj a XIII századból származik. A zsidók 1848-ban polgárjogokat kaptak, ezért Ferenc József tiszteletére Josefovnak nevezték el városrészüket. 1896 után a Zsidóváros nagy részét lebontották, csupán a zsinagógák maradtak meg. A hitközség aktív ténykedése az 1939-es német megszállásig tartott. Sorsuk nem különbözött a németországi zsidókétól: könyörtelenül üldözték és haláltáborokba szállították őket.
Napjainkban a zsidó közösség 4000-4500 4000-4500 fő körül mozog.
Óváros: A 10. század elején létrejött apró települések kifejlődését három kereskedelmi útvonal segítette. Ezek mentén a 11. században bajor kereskedők települtek le, és piacokat, vásárokat hoztak létre. Itt találtak helyet és egyúttal menedéket az idegenből érkező kereskedők: németek, olaszok, franciák, bizánciak és arabok is. A piac körüli szétszórt telepek 1230 után egyetlen községgé egyesültek. A prágai Óváros a 15. században érte el fénypontját. A huszita forradalmak évtizedeiben jelentősége messze megelőzte a többi cseh királyi városét. Az óvárosi Városházán tartották a rendek és a polgárok fontos gyűléseit, a Tyn templom pedig a kelyhesek központjává vált. 1784-ben egyesítették a többi városnegyeddel együtt létrehozva a mai Prágát.
Újváros: Az elnevezés ne tévesszen meg senkit. Az újváros csak az óvároshoz mérten új, hiszen ennek az eredete is a középkorig nyúlik vissza. Az Újváros alapításának egyik oka a túlnépesedés volt. IV. Károly új területeket kívánt biztosítani szaporodó lakosságának, másrészt kihasználta az alkalmat, hogy a nagy zajt csapó iparosokat, mesterembereket elköltöztesse az egyetem környékéről.
Ebben a városrészben általában a szegényebb rétegek telepedtek le, ezért nem is csoda, hogy a radikális gondolatok remek táptalajra találtak. A Vencel tér több történelmi jelentőségű eseménynek lett a kiindulópontja.
Az Újváros 1784-ig tartotta önállóságát, majd a többi prágai várossal egyesült. A 18. századtól kezdve fokozatosan üzleti központtá fejlődött. Sajnos mára, már nagyon kevés reneszánsz és barokk stílusú épület maradt fenn.
A Vencel tér közelében találjuk a legtöbb bevásárlóközpontot, elegáns üzletet, kávézót, éttermet, de Prága mindhárom vonatállomása is ezen a környéken kapott helyet.
